nem tudtam aludni, vagyis sokkal az ébresztő előtt felébredtem. gondoltam az alvók legszebb álma érdekében elmesélek egy mesét...

Egyszer volt hol nem volt, az üveghegyen is túl, pont ott, ahol a kurta farkú malac túrt élt egy házaspár. Éjt nappallá téve dolgoztak és nevelték két gyermeküket. Mikor kisebbik gyermek betöltött a 18. évét kérte anyját süssön neki hamuba sült pogácsát, mert ő biza elindul világot járni. Édesanyja megsütötte a pogácsát, összepakolta lányát és útnak indította.
A kíváncsi parasztlány útja közben találkozott a szomszéd faluban élő öreg juhász fiával. Megszólalt a parasztlány: 'Hej, juhászlegény eljössz-e velem a közeli vár megyébe szerencsét próbálni?'. 'Elmegyek' - válaszolta a juhász legény. Így már ketten mentek tovább, hegyen-völgyön és tűzön-vízen át. Elértek a vár megye kapujához, ahol a juhász meggondolta magát és elköszönt a parasztlánytól. 'Haza kell mennem kedves parasztlányka, ide én már nem mehettek be Veled.' Fájt a parasztlány szíve, de végül belépett a kapun. Sokáig bolyongott a vár megye területén, megjárta a sötét erdőt és a virágos mezőket is. Végül elszegődött egy varrónő mellé segédnek. Tisztességes munkájáért mindig szépen megfizette az idős asszony. Egyik reggel elment a parasztleány a vásárba. Ebben a forgatagban találkozott a vár megye urának legkisebb fiával. Királyfi azt mondta a parasztlánynak: 'Hallom milyen gondosan dolgozol, és tanulsz a varrónő mellett. Segítek Neked, ha Te is segítesz nekem. Gyere velem, adok egy rejtvényt. Ha megfejted, tiéd lehet királyságom fele.' A parasztleányka vonakodott, sokáig tanakodott, majd megüzente a királyfinak, hogy várja a rejtvényt, ki akarja próbálni a szerencséjét.

Folytatás később... :)