"Ha nem dobod el a személyiségedet, akkor nem találhatod meg az egyéniségedet. Az egyéniségedet a léttől kapod, a személyiséget pedig a társadalom akasztja a nyakadba. A személyiség által illeszkedsz be a társadalomba. A társadalom nem képes tolerálni az egyéniséget, mert egy egyéniség nem követi őt birkaként. Az egyéniség minősége az oroszlánéhoz hasonló: az oroszlán egyedül jár." - Osho

Éjfél van. Tűzijáték, és petárda hangok. Trombitálnak és kiabálnak az emberek. Olyan, mint ha mérföldekkel arrébb lenne az a világ, pedig itt van az ablakom alatt. Mégsem vagyok részese, és lehet fura, de örülök, hogy a zajokon kívül semmi nem jön be a vackomba. Itt nincs kötelező buli hangulat, nincsenek felesleges drámák, üres fogadkozások és harmatgyenge ígéretek. Én ma ezt ünneplem. A hitelességemet, magamat és az életemet.
Egy hete készültem már arra, hogy ÉN-estét tartok, ehelyett teljesen széthajtottam magam. Naponta 2-3 órákat edzettem, egyik programról a másikra mentem, kimaxoltam a 24 órákat és volt, hogy itthon sem aludtam. Úgy alakult, hogy erre az évre a karácsony mellé, már a szilveszter is elvesztette a varázsát. Egyetlen egy helyen lettem volna szívesen, és -ahogyan az elmúlt években is- még mindig pontos leírást tudok adni, hogy hol tölteném az év végét, meg hogy hogyan kezdeném el az új évet; vagyis hogy számomra milyen a tökéletes szilveszter éjszaka. De ezt ismét egy évvel elnapoltam, talán jövőre már megkopik ennek a varázsa és végre beérem egy kisebb álommal is. Viszont az elmúlt évekkel ellentétben, valahogy mostanra a fél megoldások, és áthidaló ötletek sem hoztak lázba, ahogyan a szánalom meghívások sem. Mondjuk anno a vasút segített, mert nagyon könnyű kibúvót adott azzal, hogy rendre minden elsején menni kellett dolgozni. Nem is volt ekkora feszültség körülöttem emiatt. Most mint, ha az ördögtől való lenne egy este saját magammal. Attól, hogy úgy alakult, hogy nem tudok a lelkem hangja után menni, és azt csinálni ami nagyon jól esne, attól ez még nem egy elcseszett éjszaka. Amúgy meg, jobb felkészülni. Új év új héttel kezdődik és ráadásképpen kedden Telihold lesz. Spirituális berkekben elég erőteljes évkezdésnek nézzünk elébe. Nem lesz baj, ha kipihenten kezdem a 2018-at. (Mellesleg kettes év lesz: nehéz, érzelmekkel, és lelki csatákkal teli 12 hónap következik. Most nem hisztek nekem, ahogyan tavaly ilyenkor (a megújulás évére) is legyintetettek, de hamarosan pontosan érezni fogjátok miről beszélek. Gyűlölet, harag, szerelem, megbocsájtás, félelem stb. Jön minden, ami igazán szélsőséges érzelem.)

Azzal kezdtem, hogy most ünneplem saját magam. Hogy minek örülök? Annak, hogy túléltem. Annak, hogy megcsináltam. Mennyivel erősebb lettem és mennyit fejlődtem az elmúlt évben. Ma már tudom, hogy aggodalmaim nagy része felesleges volt. Amin tudtam változtatni, megtettem. Ami meg nem Rajtam múlik, azzal nincs mit tennem. Én ma ezt ünnepeltem... Nekem ma ezt jelentette a szilveszter... Nálam most ilyen lett az év vége...