ez vagyok én...

van, aki ismer. van, aki azt hiszi, h ismer. van, aki szeretne kiismerni. van, aki meg örül, h nem ismer. és vannak páran (tényleg kevesen), akik jól ismernek. te hova tartozol? végén kiderül... de mivel, akik jól ismernek vannak hátrányban (ez tuti), így kis önelemzést tartanék. szakszóval: önreflexió. vmi ragadt rám az egyetemi időkből :)

kezdjük teljesen primitív dolgokkal, h miket szeretek és miket nem. szeretem a tv sorozatokat (CSI, barátok közt, dr háuz, szellemekkel suttogó...stb), a tésztát (betű tészta nagyon le tud kötni), az ezüst ékszereket, a borsó levest, a napsütést, a nyarat, a nyüzsgést. meg millió egy dolgot, de te sem gondoltad komolyan, h mindent leírok. ezek most amik hirtelen eszembe jutottak. nem szeretem dolgokat nem írok az olyan lehangoló lenne. nem szeretek csomó sok dolgot, ezt hidd el nekem...

te sosem gondolkodtál azon, h milyen ember vagy? és hogy milyennek látnak téged mások? én az előbbin szoktam gondolkodni. és hát kis milliószor el is kellett mondanom az állás interjún annál a kérdésnél, h miért gondolom, h én vagyok a legalkalmasabb, vagy, h mik a legjobb tulajdonságaim. ja persze, nem voltál munkanélküli. na akkor szólok ez állásinterjún alap dolog. készülj fel :)

szerintem egyáltalán nem ego dolog a saját blogomba elemeznem magam. a nap többi részében a velem beszélőket elemzem, akkor ennyi kell néha. ha nem tetszik, nem olvasod el. ennyi. nem lesz ebből harag...

alapjáraton több felé figyelek, mint kellene. ezért lehet olyan érzésed, mikor velem beszélsz, h nem teljesen érdekel, amit mondasz. közben nem, mert érdekel minden a világban, de sajnos egyszerre. nincs türelmem semmi pepecselős dologhoz, és semmit nem bírok kivárni. nekem minden azonnal, és most kell. (látjátok vannak hibáim is, tényleg nem egy ego önfényező beírás lesz ez). semmiből nem akarok kimaradni, és mélyen érint, ha vmi nélkülem zajlik és nem tudok róla. nekem egyszerűen kell mindenről, de tényleg mindenről tudnom. persze felét el fogom felejteni már szinte másnapra, de kellenek az infok. kell azt hinnem, h fontos vagyok. igen, én a fontosságot infokba mérem. ez van :P ezért is van, h nekem ismerős/ismeretlen mindegy, de kell beszélgetni. bár az a legjobb, ha te hallgatsz én meg beszélek. szerintem ezért is fekszik nekem ez a blogos dolog. na meg az msn. az nagyon megy, még akkor is mikor teljesen nem is vagyok gépnél. multifunkcionális is tudok lenni, és néha kell is. de amúgy a telóm is éjjel-nappal bekapcsolva, még hajnalban is tudok csacsogni és szívesen fogadom az infokat. de ha nagyon megerőltettem magam, akkor csendbe is tudok lenni egy ideig, de a csend után a feltornyosult mondanivalók megállíthatatlanok lesznek. így jobb, ha nem hallgattok el :) buliban, vonaton, strandon, buszon, utcán, nekem mindegy, de mindig jár a szám (na meg mellé a kezem és a lábam is), még akkor is, ha nem ismerem az illetőt. látom rajta, h segíteni kell neki, akkor én segítek. lehet ő akár csippendél pasi is egy csajos estén. (ugye Nóri?). nem kérdés, napenergiával működöm. ma egész nap sütött a nap és olyan messzemenő terveim vannak, h ihaj. bár azt még nem találtam ki, h mikor alszom, de sebaj, majd máskor bepótolom. mesterien nyomom a nem alvós szétesős figurát. ha megéri a dolog, h ne aludjak, vagy csak keveset, akkor én vállalom. kicsit lassú lesz az agyam, meg több lesz a félremondásom, de van, aki ezt szereti bennem. bár tervekhez visszatérve van abból szerintem egy kamionnyi, de a kitartás kb a türelmem szintjén van. igen közel a nullához. hirtelen mindenért, azonnal lelkes leszek, és később nagyobb a füstje, mint a lángja szitu alakul ki. mindig le kell kötnöm magam vmivel, de sajnos mindig mással. szóval osszátok el kettővel a terveimet, amiket itt is elszoktam mesélni, és akkor az a valóság. pasi is csak addig érdekel, míg újít és meglep, meg leköt. amint unatkozom mellette, osonok. jól van, na mond ki. igen a hűség is komoly erőmbe kerül néha. de hát ez van, nem vagyok tökéletes. egyszerűen újdonság és meglepetések éltetnek. ja meg a napenergia :) ezek meg vannak, akkor még ebédet is hajlandó vagyok csinálni bárkinek, és kenyérre lehet kenni. de ha nincs, akkor... szóval értittek.

én hiszem, h minden okkal történik. van, amikor már sok, h mindig minden velem. de utána rájövök, h nem minden, másik fele Erussal történik :). mindenki legyint, de én sejtem, h a kisugárzásommal vannak néha áramkimaradásos bajok, mert különben nem engem hívna fel egy ismeretlen csaj és egy órás beszélgetés után nem az én hangomra elégítené ki magát. de hát alapból szerintem nincsen azzal akkorra gond, csak a fránya áramszünetek ne lennének...

nem vagyok tipikus csaj. vagyis nem gondolom magam olyannak. mindig inkább a fiúsabb réteg voltam. farmer, póló oszt csá. persze ez nem mindig segít nekem. ha kell, ki tudok öltözni. de csak, ha olyanom van. mert ez is, mint nálam majdnem minden tőlem függ. én életemben én vagyok a főnök, és ha ez nem tetszik lehet elmenni, vagy lehet tűrni, h szájba váglak. na ugye, h nem vagyok tipikus csaj. nem riadok meg attól, h azt a morzsányi erőmet is felhasználjam, ha úgy látom helyesnek. mert erőm az nem sok van, de pont elég a nagy szám mellé ennyi is ;)

kevesen látnak komolynak, és ők is tudják, h nem tartós állapot és nem is vállalom nagy nyilvánosság előtt. és szintén kevesen tudják, de néha lemerülnek a napkollektoraim, és akkor bizony engem kell támogatni. ezek szintén olyan dolgok, amiket nem vállalok. mert szerintem ezek a gyenge pontjaim, és aki itt támad, az csatát nyer velem szembe... szép költői mondat lett, de remélem világos.

na és most tegye fel a kezét, akinek volt vmi újdonság rólam. mondtam, h csak azt hiszed, h ismersz...