egy dupla kanyaros (nem mávosoknak mondom ez azt jelenti, h szegedről kétszer fel pestre, meg kétszer vissza napot jelent. kilóméterben ez 4*191 km.) napon minden van. ha csak a gyereknapi szolgálatból indulok még egy kicsi szar is. (bocsánat a kifejezésért :) na de ezt inkább nem részletezem, mert épp vacsora után vagyok és ez a történet annyira gusztustalan volt, h egy komplett kocsit majdnem kisoroztunk emiatt...

már az elején el kell, h mondjam, h tényleg van egy rakás kedves ember, aki pl unokája képét is megmutatja, eldumálgat velem, mindent szó nélkül ad a jegy mellé. őket szeressem, mert feldobnak, h igen őket elviszem szívesen akár világ végére is.

ezek után jönnek a szótlan utasok. akik adják a cuccost, megnézem, visszaadom megköszönöm és teljes fapofával elteszik és pont. ennél több interakcióra akkor sem kell számítani, ha én pl bohóc ruhában lennék. alapból ilyen utassal nincs gond, de nekem kicsit fura, akinek be nem áll a szája, h van olyan ember, aki csendbe bír maradni...

tőlük kicsit rosszabb a morgós utas. vmit dünnyög az orra alá, húzza a száját, de ennyi. talán még hazamegy, akkor egy fél percet puffog vacsora előtt a férjének/feleségének/öccsének stb, h a gonosz kaller elkérte a személyit a közalkalmazotti igazolvány mellé. de maradék lábujjam tenném rá, h ennél több energiát nem fektet a dologba, ébredés után rám se emlékszik már.

következő kategória már hangosan teszi szóvvá a dolgokat, beszólogat, kötözködik. vagyis tenné, ha én egy bájos mosoly keretében nem pattintanám le ("egyéb észrevételét írja meg az eszrevetel@mav-start.hu mél címre). oszt viszontlátásra.

és vannak akik nem adják fel. nincs lepattintás, nincs leszerelés. amíg le nem szakad az ég, ő mondja és mondja. talán még akkor is, ha én már ott se vagyok. az ilyen típus a meleg van a kocsiban mondattól eljut oda, h az egész kormány hibás mindenért...

és az utolsó kategória szerintem az absolult kategória. absolult hülyék, absolult fogalmuk nincs semmiről és absolult semmi jóindulat sincs bennne. ide tartozik (az azóta elneveztem) fűtéses barátomnak. ő volt az aki feltépte a fülke ajtót és közölte, h feljelent. én pislogtam párat, h lesz-e a mondatnak vége. és volt, h azért mert amit művelek az már tömeges gyilkosági kísérlet. több évadnyi CSI után annyira azért képbe voltam, h ezt konkrétan nem csináltam. de pislogtam tovább, h jöjjön a végkifejlett, a dráma, a nagy leleplezés, vagy akármi. és ez jött: ebben a hőmérsékletben megfőzöm az embereket. mondom jó. erre megszólalt mellette egyik utas, h azt akarja mondani az úr, h meleg van és le lehetne-e kapcsolni a fűtést. hát le lehetett, és még feljelentés se kellett hozzá...
akadt már olyan is, akinek az ajtóval gyűlt meg a baja. vagyis megállás előtt nem lehet (így nem is tudta) kinyitni az ajtót. leszállt, visszafordult és közölte, h legközelebb tegyek függönyt az ajtó helyére, mert ő szeretne könnyebben leszállni. na ezen is röhögni tudtam :)

viszont "aranyoskám, egy tálca eperért elvisz engem ferihegyig?" azt nem szerettem. kettőért se, mert nincs alku, jegy (mindegy milyen), de legyen. na persze mikor lefektettem ezt a szabályt, már nem kínálnak semmit, max vmi olyat, amit az arcomba nyomnának. na de eddig semmi agresszió nem volt, vagyis lehet jókor voltam jó helyen, de nekem nem volt ilyen esetem. az éjszakás (megint nem a vasutasok kedvéért mondanám: ez az ami 18:45tól másnap reggel 9:05ig tart. fel pestre, onnan el szolnokra, ott ücsörögés, onnan el pestre, onnan vissza szegedre kört jelent) műszakra mondták, h hujuj meg hajaj. erre szerintem lájtos volt, még az utolsó csövesnek is volt jegye, ha már dezodora/jó illata nem :P mellesleg pont ez volt az a műszak, ami a legkellemesebb csalódás volt. akivel voltam attól is be voltam tojva (ezt így vállalom nyíltan) és vele is jót dumáltam, nem ettük meg egymást reggelire. még ceglédnél se voltunk mikor rájöttünk, h mindketten tudunk jelelni, így az alap téma már gyorsan meg lett. sokadik kellemes csalódás az utasok voltak, mert elmesélésből hallottam, h ott van amikor a jegyvizsgálót lefújják gázsprayvel. szóval előtúrtam az aikido tudást, szorongattam a gázspraym, oszt erre még az időjárásról is tudtam beszélgetni az utasokkal. szolnokon gyorsabban telt az idő, mint gondoltam. bár azért egy élmény volt hajnali egykor tv jóslást nézni a szolnoki vezényleten. imádtam a műsorvezető hölgyeményt, h jó mélyen belenézett a kamerába és közölte, h tudom, h Ön nem alszik, és hát mire vár hívjon fel. majd bekapcsolt egy nénit, aki megkérdezte a jóstól, h mire számítson egészség szempontól. erre azt mondta a jósnő, h minden jóra, feltéve, ha nem cseréli el a gyógyszereket. na itt tettem be a zenét a fülembe, mondom még vmit megmond a néninek én elkezdek röhögni és a szunyokáló kollégákat fel is keltem. ugyanebben a szolgálatban, hazafelé volt a legbutább csaló is: egy srác aki felmutatott egy 1990es születésű egyetemi diákigazolványt középiskolás érvényesítő matricával. határozottan jól nyomta :)

és pár morzsa a végére. külföldi turista mutat a vonatra: airport? kedvesen bólogattok, de persze mondanám, h train nem láttod? :P
következő utas: meg tudja mondani mikor érünk miskolcra? mondom mi soha :)
enyhén ittas utas: ezen a vonaton van bárpult? hát erre röhögésen kívül mást nem tudtam reagálni.