felpörögtek az események és módosult a projekt listám. túl vagyok az első iskolás napomon. következő írásban részletesen elmesélem az élményeim, bevezetőként annyi legyen elég, h hét év után újra iskola padban ülni elég fura érzés volt. figyelni, jegyzetelni és koncentrálni volt a legnehezebb. a tanárok kevés tekintettel vannak arra, h levelezőre azért jössz, mert van egy munkahelyed és mondjuk nem érsz rá annyira iskolába járni/tanulni. de erről majd részletesen írok az egyetemes bejegyzésnél.
ehhez kapcsolódik valamilyen szinten, h hiába szerveztem pécsre portugál tanfolyamot, jelentkezők hiányában nem lett belőle semmi. de!. az egyetemen viszont elindult a kezdő portugál tanfolyam. minden hétfőn és szerdán van oktatás, van már tankönyvem is. persze nem fogok tudni minden órán ott lenni, a tanár rugalmas és küldi e-mailban a házikat. oké, nehéz lesz. de hát ezt akartam, akkor most attól ijedjek meg, h megint nem lesz időm aludni? ááá, nem. ezt akartam, hát tessék. arany tálcán kaptam a lehetőséget, egy éves csúszással, de univerzum kínálta a lehetőséget. nem tudtam nem elmenni... szóval köszönöm univerzum. teljesen ingyen fogom az alapokat elsajátítani. lehet annyira belejövök, h nem csak egy fél évre veszem fel, hanem szépen sorban minden félévben a következő szintet. megint egy hatalmas lépés az öt év múlva lisszabonban fogok élni projektben :)
akkor következő nagy esemény, h unokahúgom már majdnem két hónapos. de még mindig nagyon pici és törékeny. olyan, mint egy morzsa. de egy határozottan nyugodt morzsa. alszik, eszik és próbálja feldolgozni a felé irányuló szeretetet. nincs nagy kérdés az életében, nincs analizálás, nincsenek kételyek. olyan babapuha az egész :D oké, ígérem le fogok állni a tudatmódosítással. szóval mindenki ezt mondja, de nekem van a legjobb fej unokahúgom.
tűzoltós vizsgát letettem, oklevelet átvettem, de még tüzet nem oltottam. de amennyire az egyetem, és a vasút engedi ott is próbálok helyt állni és igenis hasznos tagja lenni az egyesületnek, h rászolgálhassak a megelőlegezett bizalomra. mindenkinek van munkája, élete emellett, de hát azért mégis csak ha nagy gond van, akkor sok múlik azon, h ki van melletted és hogy ő mennyire veszi komolyan a dolgokat. ezt próbálom szem előtt tartani, h nem lehet elég, h oké gyerekkori álom megvalósult, dőljünk hátra. jelenleg nemzetközi minősítő feladatra van a felkészülés. nem meglepő módon nem érek rá a vasút miatt, de talán mindenféle "univerzumos" segítséggel megoldódik ez is.
sajnos a hot ironos edzős projekt most került jegelésre. nyári szabik nem estek azonos időpontra, így hol bnőm, hol én voltam nyaralni. majd visszacsöppentünk a szeptemberben, amikor neki volt jó a délelőtt, akkor nekem nem és így fordítva. szóval nem merem kimondani, de három hete nem voltunk edzésen :(. igen frusztráló tud lenni, már annyira a részünkké vált a heti két óra (májusban heti három), h már látom tunyaságom és a felesleges dekáknak a jeleit. most futással próbálok kompenzálni. egyből jól el is indulok életem első futóversenyén. táv nem sok, célja nemes. nagyon bír engem az univerzum még el is intézi, h ne én legyek az utolsó. azt mondom elsőre az nagyon szuppper lenne. de erről is azt hiszem fogok írni egy bejegyzést. már ha túlélem :)
azt hiszem megint elmeséltem futó,jegelt,és alakuló projektjem. ez volt a háromnegyed éves értékelés. jól haladok, szigorúan az álmok felé. ha tartja az univerzum az egy éves csúszást, akkor jövőre megérkezik a levél tudjukkitől is :D de addig még nagyon sok minden más is fog velem történni.