Felkértek, hogy a nőket érint témáról írjak egy cikket. Legutóbbi közvélekedéssel szembemenő írásom utóbbi idők egyik legolvasottabb írása lett, így gondoltam megint csak a tabunak számító szexualitás témaköréből választok. Az írás felnőtt tartalmat érint, kérem ezt az olvasáskor figyelembe venni!

Címben feltett kérdésre nagy általánosságban azt mondanám: sehogy. (Kivételek mindig vannak, ezt most nem részletezném. Igyekszem globálisan megközelíteni a dolgot.) Azt tapasztalom, hogy nagyon sok nő nem meri megélni a vágyait. Képtelen elmesélni, hogy mit és hogyan szeretne a párjától megkapni. Nem tudja, vagy talán nem meri kifejteni, így marad a "tegnap este pocsék volt a szex" kezdetű panaszkodás a barátnőknek. Mivel a férfiak sem robotok -többségük legalábbis túl lát az én élvezzek el és készen vagyunk gondolatmeneten-, ezt pontosan megérzik. Nem fogják mondani, de a lelkükre veszik, hogy a párjuknak nem tudnak elegek lenni. A férfiakat sújtó sztereotípiáink egyike, hogy nekik mindig kívánniuk kell a szexet, és kötelező gyakran kezdeményezniük. A nő mivel sosem mutatja ki, hogy ő is kívánja a szeretkezéseket (azt meg pláne nem, hogyan és mit szeretne), így akaratlanul is azt üzeni, hogy nem jó a férfival az ágyban. Magyarán emiatt emberünk a kedvét és a magabiztosságát veszítheti. Ezzel szépen lassan bele is sétáltak mindketten egy ördögi körbe, ahova játszi könnyedséggel lép be egy harmadik. Mindezt azért, mert az általános vélekedés szerint a szexualitásról beszélni és azt jól megélni, még a saját párunkkal is tabu.

Elismerem, a szexről beszélni nehéz. Fontos a körültekintés, mivel önértékelésünk igen érzékeny területe a szexualitás. Tartasz a másik reakciójától, és nagyon könnyen visszásra is sikerülhet a beszélgetés. Olyan területre tévedhetünk, ami további ellenérzést szül. Mégse felejtsük el, hogy kommunikálni nem csak szavakkal lehet. A kezünkkel gyengéden vezethetjük is a partnert a vágyott irányba, illetve játékosan megmutathatjuk neki, mit hogyan szeretünk. Egyik neves szexuálpszichológus írásában pont a kommunikáció hiányára ír le egy hatékony módszert. Számolva azzal, hogy nehezen megy a vágyaink elmesélése. Ez a szenzációfókuszú technika, amelynek középpontjában egymás testének, erogén zónáinak a felfedezése áll: simogatás, masszázs és az érintések különböző fajtáinak kipróbálása útján. A gyakorlatok alatt nem beszélhetnek egymással a partnerek, viszont egymás testi reakcióinak olvasása kötelező. Minden érzékszervünkkel figyelni kell, hogy miképp jelez a másik, ha valami kellemes a számára, vagy épp ellenkezőleg, amikor ellaposodik az izgalom. Az egymás rezdüléseire való ráhangolódás megtanulása mellett a szavak tiltásának további előnye, hogy nem viselkedhetünk úgy, mint egy közlekedési rendőr az ágyban: „Most egy kicsit jobbra, most balra, lejjebb… No, most aztán abba ne hagyd!” – hangzik olykor a vágylankasztó instrukció.

Különösebben nem részletezném a vágyfokozó ötleteket, én csak azt szerettem volna felvázolni, hogy legintimebb pillanatainkban is érdemes nyitottnak lenni. Tudjátok, olcsó közhely, de: néma gyereknek anyja se érti a szavát. Merjétek szégyenérzet nélkül megélni a vágyaitokat. Ha tippelnem kellene, szerintem a párotok még külön díjazni is fogja a bátorságotokat. Hiszen közös a célotok: az örömszerzés tényleg öröm legyen mindkettőtöknek. Fülledt, erotikában gazdag éjszakát mindenkinek!