Univerzum humoros időszakában van. Új életet kezdtem, és az elengedés leckéjét már álmomba ébresztve is fel tudom mondani. De mégis újra és újra szembesülök a múltbéli eseményekkel. Eltelt pár napban a múltam több férfi szereplője is "látogatását" tette nálam. Egytől egyig mindenki boldog párkapcsolatban él. Pont Ők, akik távolságra, kor különbségre, szabadidő hiányára stb.-re hivatkozva velem csak komolytalan kapcsolatban érezték jól magukat.

Szerintem van egy olyan különleges képességem, hogy bárki, akivel legalább egyszer testnedvet cseréltem, bizonyos, hogy pár hónappal később megtalálja a boldogságát. Majd váratlanul visszasétál a rajtkőhöz és onnan kiáltja szerteszét az unalomig ismételt szöveget: "Veled nincsen semmi gond, csak hát így alakult. Értékellek, mint embert, de... ." Nem, képzeld el nem tudom. Hogy alakult? Hetekkel később mitől lett rá több időd? Utáltad a szerelmes posztokat, erre most még a közös levegővételetek is internet téma? Vagy épp zavart a színes hajam, erre a választottad zöldes lilás hajjal mosolyog melletted? Ugye nincs harag, ha azt gondolom ezek anno mind csak üres kifogások voltak. Végre megértettem, hogy ha másmilyen lettem volna, akkor sem tudtam volna Neked elég lenni. Csak sajnos ehhez a felismeréshez én akkor még éretlen voltam, Te meg alapból gyenge az őszinte kommunikációhoz.  Most meg már könnyebb így, egy olcsó indokkal utólag lerázni. Igen, zavart, hogy Neked akkor egyszerűbb volt válaszok nélkül kisétálni az életemből. Gyorsabb volt köddé válni. Én meg győztem minden ilyen -divatos szóval élve- "ghosting" után talpra állni. Az is hosszú idő volt, hogy már nem (csak) magamat okoltam a dolgok alakulása miatt és hogy végre sikerült elengednem a "mit rontottam el?" kérdésemet. Válaszokat talán sose kapom már meg, de a tanulságokat igen.

1. Soha egyetlen félrelépés nem fog annyira fájni, mint az, ha valaki heteken keresztül sunnyog és nem képes arra, hogy büszkén felvállalja, hogy velem találkozgat.
2. Ha valaki az ágyban önző módon viselkedik, az a hálószobán kívül is képes játszi könnyedséggel átgázolni bárkin.
3. Nem lesz elég hosszú távon, ha valaki szexuálisan ugyanolyan kíváncsi, mint én.
4. Amint elkezdek nyílt lapokkal játszani, én húzom a rövidebbet. Az őszinte kommunikáció egész egyszerűen frusztrálttá teszi a férfiakat.
5. A talán szó a döntésképtelenek kedvenc szava. Mihaszna töltelékszó, ami soha nem fog bizonyosságot adni, csak egy -kétségekkel teli- hamis álomvilágba ringat.

5+1. Nagy Ő nem létezik. Összement a mosásba, és kicsi ő lett belőle. Sőt! Szerintem a Nagy Ő nem is egy személy, hanem egy állapot, amikor annyira szerelmesek vagyunk, hogy el sem tudunk képzelni tökéletesebb embert, mint szívünk választottját. Van, hogy ez az állapot hetekig tart. Van, hogy hónapokig, esetleg évekig. A legszerencsésebbeknek talán egy életen át.

Hihetjük, hogy felnőve irányítani tudjuk az érzelmeinket. Olykor azonban más lapokat kapunk, és az emberek jönnek-mennek az életünkbe, pontos tükröt tartva elénk, hogy éppen milyen életszakaszban vagyunk benne. Nincsenek véletlen találkozások, mindenki megtanít valamire. Igenis vannak olyan emberek, akik egyszerűen nem azért léptek be az életünkben, hogy végig ott maradjanak. Sokkal inkább azért, hogy átsuhanva életünk napjain, megmutassanak nekünk valami fontosat, ami megváltoztat bennünk dolgokat örökre. Ha pedig eljön a nap, el kell engednünk őket és nem tehetünk ellene semmit. Óriási bennünk a veszteség, pedig igazából csak kaptunk valamit. Ez a fájdalom csak akkor múlik el, ha elfogadod a veszteséget, meggyászolod, ami elmúlt majd veszel egy nagy levegőt és továbblépsz. 
Azt viszont mindenkinek érdemes tudni, hogy soha, senki nem tud megtanítani a legfontosabbra: Önmagad szeretete az első lépés a teljesség felé.

Ellenállhatatlan vonzerőnk az önmagunk melletti elköteleződés eredménye.