Októberrel egy a baj, hogy túl nehéz volt. Egész hónapban annyi edzésen voltam, mint jobb időszakomban egy hét alatt. Mélységek-magasságok nevű játékban inkább az előbbi képviseltette magát. Egy szegedi bulit kivéve semmi különösebb -pozitív- inger nem ért. Helmut talán kétszer, ha alkotott valami maradandót. A könyvem közel 23 ezer karakterrel lett gazdagabb. Sikertelenség, demotiváltság és mérhetetlen fáradtság az, ami eszembe jut az elmúlt hetekről. Egyik nap ugyanolyan szenvedéssel teli volt, mint a másik. Megemelkedett a lakásban az egy főre jutó átsírt éjszakák száma is. A boldogságom mástól tettem függővé, és mindennap a holnap erejében bíztam. Kergettem valamit, amit máig nem értem el. Szóval akárhonnan nézem, igen negatív az október mérlege.

Kicsit megkésve, de ma megkaptam a névnapi ajándékom. Még hozzá egy "sportos" szobanövényt. Második generációs kinevelés. Ha jól bánok Vele, akkor igazán messzire fog futni. Jelenleg itt lóg a fejem felett, és ha majd akarok későbbiekben, én is nevelhettek belőle több cserépre valót. Finoman fogalmazva azt mondanám, hogy a kertészeti ismereteim elég hiányosak, valahogy nálam egyedül a plüssből készült virág maradt eddig élve csak. Mégis ennek futó növénynek ma nagyon örültem, kihívásként tekintek rá. Egyrészt azért, hogy minél később öljem meg, másrészt viszont azért, hogy fontosnak tartom, hogy fejlődjön és fusson jó messzire. Nem lesz elég, ha csak létezik a nappalim részeként, szeretném, hogy tartson is valahova. Vagyis ne csak a túlélésért játsszon mindennap (ahogy tettem én ezt egész hónapban).

Szóval a nappalim újdonsült lakójával neki indul az ősz utolsó hónapjának. Remélem egész messzire eljutunk. Amúgy különösen érdekes, hogy tavalyi évemnek pont ez a hónapja igazán felhőtlen, és gondtalan volt. 365 nap alatt 180 fokos fordulatot vett az életem. Ezután mondja valaki, hogy nálam nem zajlik az élet. De hogy ezt most mégis minek mondtam el? Miért tartottam fontosnak elmesélni a nyűgjeimet? Csak azért, hogy el tudjam ezeket engedni. Holnap indul a november, és nem akarom, hogy ez a mélyrepülés megismételje magát. A naptáramban utazás, kirándulás mellett szerepel pár más terv is. Ezek mellett jó lenne újra értékelni a testemet, az eddig elért eredményeimet, a barátságaimat, de legfőképp az életemet. Nem akarok tovább a hiányosságokra, nehézségekre fókuszálni, egyszerűen csak élvezni szeretném a napokat. Haladni, növekedni, és fejlődni, mint egy futónövény...