Nyári napéjegyenlőség. Leghosszabb nappal, vagyis legrövidebb éjszaka ez évben. Lelkileg megterhelő munkanap. Kolléga, utas, idős, fiatal, mindegy volt, rajtam töltötte ki a frusztrációját. Érdekes döntés tőlem, hogy ezek után mégis ma tartottam az emlékezés estéjét.
Holnap lesz egy éve...
Különleges este lett. Sörözök és mulatós zenét hallgattok. Ő szerette. Mind a kettőt. Én így emlékezem. (Lehet megkövezni, de a tavalyi események után saját módon szeretném megélni az érzéseimet.)

"Sárgul már a kukoricaszár, párosával költözik a kismadár.
Árva fészek a ház ereszén, hét falunak legszebb lánya az enyém."

Bocsánat. Nem "hívtalak". Pedig vasárnap volt. Szóval utólag kívánok Boldog Apák napját.